Akár az újrahasznosítás nagytesójának is nevezhetjük - magyar fordítás híján.
Fenntarthatóbb megoldás, mivel az újrahasznosítás sok energiát igényel a szemét hasznos nyersanyaggá alakításához. Az upcycling ezzel szemben magát a kidobott anyagot használja nyersanyagként, ami kiküszöböli az újrahasznosításhoz szükséges energiát.
Az újrahasznosítás nagy testvére
1.
Itt nem egy alapanyag többszörös azonos célú vagy állati takarmányként történő felhasználásásról van szó.
Ebből a nézőpontból egy élelmiszeripari melléktermék még mindig rendelkezik tápanyagokkal és kalóriával, és szemét helyett alapanyagnak kell tekintenünk, melyekből új hozzáadott értékű élelmiszerek készülhetnek.
Az upcyclingban rejlő lehetőségek előnye a tápláló és termékek iránti tudatos fogyasztói kereslet kielégítése. Az élelmiszerpazarlás rejtett költség és feleslegesen növeli az árakat.
Hulladék helyett alapanyag
2.
A koncepció alapvetően, ősi hagyomány, amely a zsemlemorzsát, a kolbászt, és a pálinkát adta nekünk: a késztetés, hogy minden alapanyagot felhasználjunk, amink van. Ez azon az emberi ösztönön alapul, hogy ne pazaroljuk az ételt. A lényeg, hogy kevesebből többet hozzunk létre, és minden élelmiszert a legmagasabb és legjobb felhasználási szintre emeljük.
Ősrégi hagyomány
3.
Az upcycling egy másik kulcsfontosságú előnye, hogy eredendően kreatív és multifunkcionális gondolkodásra késztet.
Kreatív gondolkodásmód
4.
Mi fán terem az upcycling?
Upcycled alapanyagaink
Az upcycled élelmiszerek olyan összetevőkből készülnek, melyek egyébként élelmiszerhulladéknak minősülnének, de emberi fogyasztásra még teljesen alkalmasak.
Élelmiszerhulladéknak számít minden olyan élelmiszer és alapanyag, ami égetőművekben, állati takarmányként, hulladéklerakókban vagy anaerob emésztőberendezésekben végzi.
Évente mintegy 2 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik Magyarországon, amelynek 62 százaléka a termelés és feldolgozás során jön létre. Ezeket a tápanyagokban gazdag alapanyagokat használjuk fel mi!